Otto Hahn (1879 –1968), német fizikus, vegyész. 1944-ben kémiai Nobel-díjat kapott a  nehéz magok hasadásának felfedezéséért. 1966-ban Enrico Fermi- díjban részesült. Eredményes mûködési területe a radioaktivitás, a magfizika és a magkémia volt. Több radioaktív elemet is felfedezett. 1920-ban Meitnerrer együtt felfedezte a 91-es rendszámú protaktíniumot.
Fritz Strassmann (1902-1980 ), német fizikus, vegyész. 1966-ban Hahnnal és Meitnerrel megosztva megkapta az Enrico Fermi díjat.

Hahn és Strassmann

Otto Hahn

 
Hahn 1934-ben kezdett érdeklõdni  Fermi  munkája iránt, aki fölfedezte, hogy ha a legnehezebb természetes elemet, az uránt neutronokkal  bombázzák, akkor számos radioaktív termék keletkezik. Fermi azt feltételezte, hogy ezek a termékek az uránhoz hasonló mesterséges elemek. Hahn és Strassman kémiailag kívánta azonosítani Fermi transzurán elemeit, a periódusos rendszerben fölöttük lévõ elemekhez való hasonlóságuk alapján. A neutronokkal besugárzott uránt salétromsavban feloldották. Az oldatból kénsav hatására a bárium és a vele egy oszlopban lévõ elemek oldhatatlan csapadék ( BaSO₄ ) formájában kiváltak. Mivel a radioaktivitás egy része a csapadékkal ment, a német kutatók rádium keletkezésére gyanakodtak. a salétromsavas oldathoz rádium-sót adtak, majd a kénsav-becsöpögtetés hatására kivált csapadékból finomabb kémiai módszerekkel elkülönítették a rádiumot és báriumot. Legnagyobb meglepetésükre a b- aktivitás a báriummal maradt.

Tehát neutron-besugárzás hatására az urán reakciótermékei közt bárium is jelen van, ez pedig csak az urán-mag széthasadásaként volt értelmezhetõ.