James Chadwick ( 1891 - 1974 ), angol fizikus. Fõként a radioaktivitás és a magfizika területén  dolgozott. 1932-ben felfedezte a neutronokat, amiért 1935-ben megkapta a Nobel-díjat.  Könnyû elemeknek a-részecskékkel történõ bombázása során W. Bothe és H. Beecker 1930-ban megfigyelték, hogy amikor berilliumot a-sugarakkal bombázták nagyon nagy áthatolóképességû sugárzás keletkezett. Kezdetben ezt különleges kemény g-sugárzásnak vélték. Irene Curie és férje Joliot Curie azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a sugárzásra, ha paraffin rétegen kell áthatolnia. A paraffinból kilépõ fotonok energiája túl nagy volt ahhoz, hogy azokat fotonok hozzák létre. A kísérletet Chadwick fejlesztette tovább és megmutatta, hogy ez a nagy áthatolóképességû sugárzás semleges részecskékbõl áll,

amelyek tömege hozzávetõleg a proton tömegével egyenlõ. A részecskéket neutronoknak nevezte el. A neutronok a következõ magreakcióban keletkeztek:  

A kísérletben vékony polónium rétegbõl kilépõ a-részecskék berillium céltárgyra esnek. A keletkezõ neutronok a paraffin rétegbõl protonokat löknek ki, ezek az ionizációs kamrában áramot hoznak létre. Chadwick a keletkezõ protonok és a ködkamrában meglökött nitrogénmagok sebességébõl következtetett a neutronok tömegére.